A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet.

 Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység. A Kereskedelemről szóló törvény szerint nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása, és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is.

 Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyt - az általános szabályokon kívül - abban az esetben is visszavonja, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a fenti szabályokat ismételten megsérti.

 A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerzését.

 A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a fentiekben meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti, az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárása intézkedés alkalmazható.

 Az intézkedés tartama az első jogsértés alkalmával 12, ismételt előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napig terjedhet.

 Kiskereskedelmi tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

 Jövedéki engedélyes kereskedő által jövedéki termék magánszemély részére készpénzfizetéssel is értékesíthető.

 A magánszemély részére történő értékesítés nem minősül nagykereskedelmi tevékenységnek ezért az ilyen készpénzes értékesítés jövedéki kiskereskedelemi tevékenység keretében végezhető.

 A jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben végezhet azonos telephelyen és időben jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is, ha a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi tevékenysége keretében végzett értékesítéseiről nyilvántartást vezet, amely alapján a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi készletek egyértelműen elkülöníthetőek.

 A Jöt 29. § (5) bekezdését módosította a 2017 LXXVII. törvény 64. §-a ezért nem kell NAV-al előzetesen engedélyeztetni a tevékenységet.

 A jövedéki engedélyes kereskedő által az értékesítésről készpénzes számla csak magánszemély részére állítható ki vagy a készpénzes értékesítés csak jövedéki kiskereskedő által kiállított számlával történhet.

 A kiskereskedelmi értékesítésnél az eladó adatainál a működési engedély - vagy a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység önkormányzati nyilvántartásba vételi - száma szerepelhet. Amennyiben az eladó adatainál a jövedéki engedély számának feltüntetésre kerül akkor készpénzes számla kiállítása a fenti szankciókat vonhatja maga után.

Mivel a jövedéki engedélyes kereskedő végezhet egyben kis és nagykereskedelmi tevékenységet is, akkor a kiskereskedelmi tevékenysége során értékesíthet gazdasági társaságnak készpénz fizetése mellett jövedéki terméket.

Figyelemmel arra, hogy a Jöt. kizárólag a jövedéki engedélyes kereskedő részére tiltja a készpénzfizetéssel történő értékesítést, így jövedéki kiskereskedelmi tevékenysége keretében értékesíthet jövedéki terméket készpénzfizetéssel.

 A jövedéki engedélyes kereskedő vizsgálhatja, hogy a tőle vásárló gazdasági társaság tovább értékesítési szándékkal vagy végső fogyasztóként vásárol tőle jövedéki terméket.

A jövedéki szabályozás nem írja elő, hogy az értékesítés során vizsgálnia kell a jövedéki engedélyes kereskedőnek a vásárlás célját. Azonban a vevő - kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti - működési engedélyét, bejelentését célszerű elkérnie az értékesítés során.

 Az átutalással kiállított számla ellenértékének pénztárbizonylattal történő készpénzben történő átvétele véleményem szerint készpénzes értékesítésnek minősül. Nem minősül készpénzes értékesítésnek a bankkártyával történő fizetés vagy a díjbekérővel történő előzetes átutalás, vagy a futárral kézbesített jövedéki termék ellenértékének a futár által törtőné átvétele és befizetése a jövedéki engedélyes kereskedő folyószámlájára. 

A 3002/2013-as NAV elnöki útmutató szerint „nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy terhelés.

Ennek megfelelően, mivel a készpénzfizetéshez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kapcsolódik, nem minősül készpénzfizetésnek például, ha az ügyfél bankszámlájára szóló készpénzátutalási megbízással (csekkel) kerül feladásra készpénz, vagy ha az ügyfél bankszámlájára, az ügyfél bankszámláját vezető banknál történik a tartozás kiegyenlítése készpénz befizetésével vagy, ha a banknak adott rendelkezés alapján az adózó bankszámlájáról az ügyfél részére történik készpénzkifizetés a tartozás kiegyenlítésére.”

 A készpénzfizetéssel történő ellenérték kiegyenlítésére a NAV Központi Irányítás Jövedéki Főosztálya által tájékoztatómmal egyidejűleg történt szakmai iránymutatás kiadásra amely innen elérhető:

 SZÁLLÍTÓLEVÉL

 Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldi címről belföldi címzett részére kereskedelmi céllal a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállítható.

 Szállítólevélként olyan bizonylat fogadható el, amely tartalmazza

]- a szállító, átadó

aa) megnevezését,

ab) adószámát,

ac) engedélyszámát,

]- a jövedéki termék

ba) megnevezését,

bb) - a csendes bor és dohánygyártmány kivételével - KN-kódját,

bc) mennyiségi adatait,

]- a kiszállítás, átadás

ca) telephelyének címét,

cb) időpontját (év, hó, nap),

cc) célját [így különösen értékesítés, átszállítás másik telephelyre, megsemmisítésre szállítás, (2a) bekezdés szerinti tevékenység],

]- a szállítás címzettjének vagy az átvevőnek

da) nevét,

db) címét,

dc) nem magánszemély esetén adószámát, és

 Nem kell tartalmaznia a szállítólevélnek a termék KN-kódját és a d) pontja szerinti adatokat, ha a vevő magánszemély végfelhasználó.

 Nem kell tartalmaznia a szállítólevélnek d) pontja szerinti adatokat, ha a jövedéki engedélyes kereskedő szállító a szállításkor nem ismeri a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jövedéki kiskereskedő vevő adatait vagy a részükre értékesített jövedéki termék pontos mennyiségét, és az e bekezdés szerinti tevékenységre történő utalást c) pont cc) alpontja szerinti adat egyértelműen tartalmazza.

 A jövedéki termék értékesítéséről a jövedéki engedélyes kereskedő olyan számlát állít ki, amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát.

 Értelmezésem szerint a Jöt. olyan bizonylatot határoz meg a jövedéki nagykereskedő által történő szállításra amely tartalmazza a szállítólevél adatait de teljesen mindegy mi a neve: számla, raktárközi bizonylat, áttárolási rendelkezés. Az előírás azt tartalmazza hogy ez a bizonylat a jogszabály által előírt adattartalommal kerüljön kiállításra.

 Ennek ellenére töretlen az álláspontom, hogy minden kiszállításhoz készüljön szállítólevél - vagy valamilyen szállítólevél adattartamú bizonylat - és ne számla mert

1.) arról kell adatszolgáltatást teljesíteni (szállítólevél, EKO)

2.) nem minden kitároláshoz kapcsolódik értékesítés, számla (pl saját kiskerbe történő áttárolás)

3.) a legtöbb program nem tudja a bizonylatokat vegyesen kezelni, vagy a számlák vagy a szállítólevelek adatait gyűjti az adatszolgáltatáshoz

csendes bor: - a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 10 11-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek

a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,

b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

 egyéb csendes erjesztett ital:

a) - a csendes és habzóbor, valamint az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 21 06-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,

b) - a sör és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2206 00 10-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

 egyéb habzó erjesztett ital: - a habzóbor kivételével - a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

 habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

  köztes alkoholtermék: - a sör, a csendes és habzóbor, valamint az egyéb csendes és habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;

  sör: a 2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2206 00 31-2206 00 89 KN-kód szerinti termékek közül a 2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti és az alkoholmentes italok elegye, feltéve, hogy a termék tényleges alkoholtartalma mindkét esetben meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot;

  alkoholtermék:

a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,

b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,

c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;

A NAV tájékoztatása szerint 2014. december 31-éig alkalmazott 544-es fajtakódon bejelentett termékek módosítását az ügyfelek jelentős része nem végezte el, így a termékek jelenleg is 544-es fajtakódon szerepelnek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában.

A változásokból fakadóan valamennyi - azaz több mint 61.000 termék - érvényes EAN/GTIN, illetve VP termékazonosító adat módosításra, új fajtakódokra történő átvezetésre szorulna.

Az Ügyfeleink adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ezen kötelezettségeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan elvégzi, így Önöknek ezzel teendőjük nincs.

Ennek során a 2017. június 30-án érvényes törzsadatokban 2017. július 1-jei hatállyal az alábbi módosításokat hajtja végre az állami adó- és vámhatóság:

1.  A korábbi fajtakódokra bejelentett termékeket 2017. június 30-ai érvényesség véggel lezárja, és az új fajtakódokon ezen termékeket 2017. július 1-jei érvényesség kezdetével létrehozza (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján közzétett fajtakód táblázat „fajtakód átváltás” elnevezésű munkalapján meghatározott átváltási szabályok szerint).

2. A fenti 544-es fajtakódon bejelentett termékek határidőn belül történő módosításának elmulasztásával érintett 651 db EAN/GTIN, illetve VP termékazonosító szám 062-es fajtakódra való átvezetése szintén a fentiek szerint fog történi 2017. július 1-jei hatállyal.

3.  Azok az 544-es fajtakódon nyilvántartott érvényes EAN/GTIN, illetve VP termékazonosító számok, amelyekre 2016. és 2017. évben nem érkezett az ügyfelektől felhasználási adat, 2017. június 30-ai érvényesség véggel lezárásra fognak kerülni.